
Szedjük fel egyenként a lehulló leveleket. Rajzoljunk egy fát. Ragasszuk fel őket az ágaira. Vigyázzunk, hogy mindegyik levél a szomszédja mellé, a saját ágára kerüljön.

Engedi, hogy kifolyjanak a száján a szavak, miután befutottak a szemébe./ A súgógép szövegét nem kell tudomásul venni.

azzal a haraggal törött szét ujjaid között/ amivel anyád verte földhöz az első poharat/ az első úgy itt hagylak után

Kettes sorban érkeznek a faluba az emberek,/ mintha mindenki tartozna valakihez.

Nehéz ez a kép. Hosszú. Vaskampó női nemi szervvel, alulnézetből. Fázom.

szövődik szép csendben a családi minta,/ a családi mintha, hogy mintha mi se lenne/ átláthatóbb mint a család, s minden, ami benne/ működik, mállik, virágzik, vásik,/ mindenkinek világos, hogy kicsoda a másik

apám egy kétes egzisztenczi-/ ájú német filozófust idézett

Az alábbi kísérleti szöveg Csáth Géza Első fejezet címen számon tartott regénytöredékének folytatása, befejezése, rövidre zárása

Visszahúzódott a tél három napra:/ mindenütt sóréteg,/ tört dobogás, fehér árnyékok.

A hajléktalanok és egy havas tető között/ a különbség már csak ennyi: egyiket alulról/ a másikat felülről nyomja a létezés.