Szedjük fel egyenként a lehulló leveleket. Rajzoljunk egy fát. Ragasszuk fel őket az ágaira. Vigyázzunk, hogy mindegyik levél a szomszédja mellé, a saját ágára kerüljön.
Engedi, hogy kifolyjanak a száján a szavak, miután befutottak a szemébe./ A súgógép szövegét nem kell tudomásul venni.
azzal a haraggal törött szét ujjaid között/ amivel anyád verte földhöz az első poharat/ az első úgy itt hagylak után
Kettes sorban érkeznek a faluba az emberek,/ mintha mindenki tartozna valakihez.
Nehéz ez a kép. Hosszú. Vaskampó női nemi szervvel, alulnézetből. Fázom.
szövődik szép csendben a családi minta,/ a családi mintha, hogy mintha mi se lenne/ átláthatóbb mint a család, s minden, ami benne/ működik, mállik, virágzik, vásik,/ mindenkinek világos, hogy kicsoda a másik
apám egy kétes egzisztenczi-/ ájú német filozófust idézett
Az alábbi kísérleti szöveg Csáth Géza Első fejezet címen számon tartott regénytöredékének folytatása, befejezése, rövidre zárása
Visszahúzódott a tél három napra:/ mindenütt sóréteg,/ tört dobogás, fehér árnyékok.
A hajléktalanok és egy havas tető között/ a különbség már csak ennyi: egyiket alulról/ a másikat felülről nyomja a létezés.