kortárs magyar líra

Fridl Viktória versei

nagymellű cicákat kérnek aztán nevetnek rajtuk  és  megalázzák őket mert elfogadták a  pénzt műtétre — emlékszel a kegyre ahogyan a kék csempék ölelik az áttetsző tömeget s aztán várjad ki…

Kiazmusok fogságában (Kali Ágnes: Ópia)

„Apámuram, gyönyörűm, válaszoljál egyenesben, mondj igent vagy nemet. Veszteglyek. Adj tanácsot. Segéts. Mióta kérlek és mióta ígéred… hagyjuk. Tunni kévánom, Istennek tetsző-e az életem. Beszélj. Nélkülem te se vónál apa,…

Mohácsi Balázs versei

szeretteinek harsonázik egy darab kő emberfejszerűvé formázása nem művészet a művészet nem témaföldolgozás a rózsák tejét gordonkahangon gurgulázni hazafias cselekedet bár már unom hogy zikkuratokat építek a véletlenkonzervekből és nem…

Tímár Benjamin versei

A Baktérítőtől Amíg nem jut eszembe más a szemek nedvességtartalmáról, elmesélem, hogy a Húsvét-szigeten álló szobroknak örökre az óceánt kell nézniük. Megkérdőjelezhetetlen, hogy a pislogás nélküli szemeket, és a hullámokat…

Serestély Zalán versei

münchennel megszakad túl zöld shotgun-lövedékekkel álmodom megszórják egy irtás nyomait velük csak szeizmikus csend lomha por késve projektált lángnyelvek biometrikusabb légtérrel ami magától roppantja össze csakis az élősködőket és kompatibilisebb…

Borda Réka versei

Borda Réka Hoax című, frissen megjelent kötete így kezdődik: „első lépésként lebontod a szeretteket”, és ugyanezzel a mozgással nemcsak részleteiben elemzi ki, de maga mögött is hagyja  az emberi világot:…