film

Menekülés vagy gyermekuralom?

Ignácz Barbara összehasonlító tanulmánya a Fekete pont és A tanári szoba című filmekben vizsgálja, hogy ezek az alkotások milyen módon gondolkodnak az iskola intézményéről és a kortárs oktatásról. A szöveg elméleti keretének fontos részét alkotja a kritikai pedagógia, amely egyben az elemzés célját is kijelöli. A szerző szerint akkor is érdemes általánosabb keretben vizsgálni az iskola mint intézményi tér reprezentációját, ha e filmek elsődlegesen aktuálpolitikai mezőben tematizálják tárgyukat.

A szimpátiatermelő gép

Az utóbbi hónapok díjszezonjának egyik nagy figyelmet kiváltó filmjéről, A brutalistáról Makai Bence kritikáját közöljük.

A feminizmus élménye

Greta Gerwig Barbie (2023) című alkotása szórakoztatóan utal a populáris kultúra ikonikus produktumaira. A kritika azt vizsgálja, hogy a film többet nyújt-e a feminizmus élményénél.

A silány kép védelmében

Hito Steyerl (1966–) német videoművész és filmrendező itt közölt esszéjét 2009-ben publikálta az e-flux online folyóiratban. A szöveg elsősorban születési idejének mediális körülményeit igyekszik megragadni, feltárva a vizsgált állapot gazdasági meghatározottságait és vizuális következményeit.

Mi a hantológia?

Mark Fisher (1968–2017) brit kultúrakutató 2012-es esszéjében Jacques Derrida hantológiakoncepcióját gondolja tovább. A szöveg számos – elsősorban brit – kulturális példára támaszkodva a történeti időhöz való viszonyunk alakulását elemzi.

Az emancipáció öröme

Az Ember a felvevőgéppel (Dziga Vertov, 1929) a társadalmi valóság megváltoztathatóságába vetett hit és az ezért dolgozó közösség ünnepe.