Halálszignál, életjel: Simon Magda
Borbély András tanulmánya Simon Magda riportpoétikáját vizsgálja: folyamatábrázolás az elszigetelt pillanatképek helyett.
Címke elidegenedés
TovábbHalálszignál, életjel: Simon Magda
Móra Menta: Fragmentáció
A másik országban, ahol gondolatban élek, nem mozdulnak ki az emberek, csak álmukban találkoznak azokkal, akiket szeretnek, és ők diktálják az álom szereplőinek viselkedését.
Móra Menta: Bontási munkálatok
Középiskolában csak azért jártam le az udvarra a focimeccseket nézni, mert a szomszéd ház már düledezett, én meg látni akartam, amikor leomlik. Féltem, hogy ha nem vagyok lent eleget, lemaradok róla. Mikor a tanárok kérdeztek tőlem valamit, és én nem…
Forradalom és tradíció Debord-nál
Guy Debord 1963-as cikkében az alábbi meghatározását adja a szituacionista mozgalomnak: „A szituacionista mozgalom egyszerre tekinti magát művészeti avantgárdnak, a mindennapi élet szabad megalkotására irányuló kísérleti vizsgálódásnak, végül hozzájárulásnak egy új forradalmi ellenállásmód elméleti és gyakorlati kidolgozásához.”[1] A Szituacionista Internacionálé…
Variációk a kiszolgáltatott létmódra
Pungor András A hetedik nap a papáé című kötete a Scolar Kiadó gondozásában jelent meg, a LIVE sorozat egyik legújabb darabjaként. A kötet egy hat novellából álló ciklust és egy valamivel több mint százoldalas kisregényt foglal magába, illetve két QR-kódos…
Tamás Kincső: Albi káposztája
Kovácsné, született Hausenbach Rozália (1942-ben, egy tehetős szász leány és egy román katonaszökevény rövid szerelméből), emlékei szerint mindig utálta a férjét. Kovács Albert – Albi, ahogy a kocsmai cimborák szólították, amikor megörültek neki – nemigen törődött Kovácsné érzéseivel. A morgást,…
Misztika és politika IV.: elidegenedés / gyökértelenség
A Misztika és politika című szövegsorozatunk negyedik része arra keresi a választ, hogy hogyan írható le a marxi elidegenedés fogalma Simon Weil kulturálisan meghatározott közösségfogalma felől. Elég-e, ha a munkát pusztán gazdasági tevékenységnek tekintjük, vagy szükség lenne az elidegenedés alól…
Pusztán ember? – polgári nyilvánosság és kommunista politika
Látható tehát, hogy a cenzúra, illetve ennek méltó párja, a dezinformáció, melyek lényegében egyidősek a polgári nyilvánossággal, nem pusztán hatalmi-politikai, hanem gazdasági érdekeket is szolgálhatnak.
