Kategória SZEMVEDÉJ

KRITIKA ÉS MŰVÉSZETEK

Belépni egy nyelvbe

Kinyitom a könyvet: már a lapok színe, az illusztrációk elmosódottan-karcosan patinás színvilága jelzi, hogy valahol máshol vagyok, mint addig. Hogy pontosan hol, az a könyv végéig sem fog kiderülni, és ez jó. Az ismerős és az ismeretlen egy jól-össze-nem-illő változatában: ennyi, ami első nekifutásra elmondható róla.

TovábbBelépni egy nyelvbe

Kalitka

Először a tollakat tépkedte ki a párnából, csavargatta, szagolgatta és az ujjai közt morzsolgatta a fehér pihéket. Új párnát hoztak, lefogták és tűkkel csipkedték karjait, etették-itatták és a szájukkal teliremegték a levegőt, azt akarták, hogy válaszoljon, de ő ezt nem, nem tudott megbarátkozni a gondolattal, hogy újra hangokat adjon ki...

TovábbKalitka

Csodára várva

Petru Cimpoeşu regényében személyes történetek elmondására vállalkozik. A bákói nyolcemeletes panelház lakói a decemberi forradalom után nyolc évvel még mindig nem tudnak továbblépni. Megrekedtek valahol a nyelvben tükröződő hazugságok és a hirtelen jött állítólagos szabadság között.

TovábbCsodára várva

Közösségkeresésben

Klasszikusokról is feledjük, hogy a maguk korában élesen, bulvárosan aktuálisak voltak. Amit a késői befogadó távoli tisztelettel olvas és szövegmagyarázó jegyzetekkel szelídít meg – politikai meccsekről, diplomáciai cselgáncsfogásokról, a társadalmi életről –, arra a keletkezés korában ráismertek. Annak közelmúltat magyarázó,…

TovábbKözösségkeresésben

Rév(ület)be érés?

A Fordított idő mese, krónika, önkeresés (és –találás?), filozófia, csecsemősírás, vér- és íriszillat. Van benne tolkieni legenda, bodori nyersesség és borzongatás, márquezi mágikus realizmus. A Fordított idő rejtély. Keletkezését enigmatikus körülmények övezik: szerzője, Bánki Éva a titokzatos Patrick de Mela…

TovábbRév(ület)be érés?