SZEMVEDÉJ
KRITIKA ÉS MŰVÉSZETEK
Borda Réka versei
Borda Réka Hoax című, frissen megjelent kötete így kezdődik: „első lépésként lebontod a szeretteket”, és ugyanezzel a mozgással nemcsak részleteiben elemzi ki, de maga mögött is hagyja az emberi világot:…
Anyaállat, rókatárgy
egyik közös történetünk* Mészöly prózája egészében véve is az antropocentrikus világnézet kitágítása. Nádas Péter írta róla: „Nem gondolta, hogy csak az embernek és az állatoknak lenne lelke és lélegzete.” Lelke,…
Terék Anna: eső Szkopjéban
Terék Anna (1984, Topolya, Vajdaság) azt szeretné elérni, hogy a fájdalom kijöjjön az emberekből. Akár mint költő, drámaíró, akár mint pszichológus. Szerinte nincs rosszabb, mint látni, „mennyi életet szorít ki…
Vakfoltok (regényrészletek)
antropocén líra: Kerstin Becker, Christoph Wenzel és Thorsten Krämer szövegei
Az alább következő három vers a 2016-ban megjelent All dies hier, Majestät, ist deins – Lyrik im Anthropozän [Ez itt mind, Felség, a tied – Líra az antropocén korban] c. antológiából származik.…
Tett és nyelv kapcsolatáról (Kiss Tibor Noé: Aludnod kellene)
Kiss Tibor Noé Aludnod kellene című regényét olvasva egyfajta „jártam már itt”-érzésem támadt, ami nem arra vonatkozik, hogy egy valós tapasztalatot ébresztett volna fel bennem. Inkább a magyar szociografikus irodalmi…
Serestély Zalán: a San Martín-enigma
Bordás Máté: A lámpásvivő / Walzer der lieblichen Finsternis I-II.
Bordás Máté (Szolnok, 1995) Martfűt tartja szülővárosának, gimnáziumi éveit Szolnok és Martfű közti ingázással töltötte. Ekkortájt kezdett el zenével foglalkozni, valamint a képzőművészetek iránti érdeklődése is tettlegességig fajult. Célja alkotási…
Ki éli túl? (Vida Gábor: Egy dadogás története)
– az öneszmélés regénye – 1. Ez az írás nem kritika lesz, mint ahogy ezúttal Vida Gábor sem regényt írt. Ugyanakkor kritika lesz, mert végül is Vida Gábor regényt…