Gaucsó és állat
Mintha az emberölésre való „kaphatóság” egy csapásra felszámolná, jegelné az állathoz, egyáltalán a lénytársakhoz fűződő viszony kérdését.
SZEKSZ
SZELLEMI ELMÉLYÜLÉSRE KÉSZTETŐ SZÖVEGEK
S a ne tapsolj hazám, az hol marad? – a politikai közösség színházi reprezentációja (3. rész)
Hogy lépjen túl a színház azon, hogy válasza ne intézményesítsen, ne törje közönségét „jó” meg „rossz” drezdaiakra? Mennyiben értheti, értetheti meg a színház a Pegidát választó emberek félelmeit, választását, ha nem is ért egyet ezekkel?
Boris Groys: Művészet és pénz
Egy olyan korban élünk, amelyben az elit ízlés és a tömegízlés egybeesik. Nem szabad elfelejtenünk, hogy jelen pillanatban jelentős vagyon csak tömegvonzerővel rendelkező termékek eladásával szerezhető.
Műalkotás és áru
Hogyan pozicionálódik újra a műalkotás mint áru, és mi köze van ennek a történeti tudathoz, illetve a nyilvános és a privát térhez? – Boris Groys szövege Borbély András és Székely Örs fordításában.
Hatalom és irodalom III.
Amit javaslunk, az program és poétika, álom és politika egyszerre: az új Holt-tengeri tekercsek.
Hatalom és irodalom II.
Nyolcan a halál ellen, másodszor. Irodalom, intézményesség és hatalom viszonyáról beszélget: Ugron Nóra, Adorjáni Panna, Kiss Ernő Csongor, Benke András, Székely Örs, Gondos Mária-Magdolna, Kulcsár Árpád, Borbély András.
Hatalom és irodalom I.
Nyolc szerző beszélget államhatalom és irodalom viszonyáról: Székely Örs, Benke András, Ugron Nóra, Kulcsár Árpád, Adorjáni Panna, Kiss Ernő Csongor, Gondos Mária-Magdolna, Borbély András.
S a ne tapsolj hazám, az hol marad? – a politikai közösség színházi reprezentációja (2. rész)
2. Az alárendelt és a szuverén A Katona József Színház Az olaszliszkai c. előadása egy október végi napon, Budapesten Az előző részben írtam arról, hogy az Újvidéki Színház Bánk bánja…
Ez a ti bűnötök!
Jaspers arra figyelmeztet azonban (és nagy kár lenne nem elgondolkodni ennek aktuálpolitikai jelentőségén), hogy a bűnössé nyilvánítás politikai célokra való felhasználása maga is bűn.
S a ne tapsolj hazám, az hol marad? – a politikai közösség színházi reprezentációja
Az elmúlt fél évben három olyan előadást láttam, (Bánk bán, Az olaszliszkai, Graf Öderland / Wir sind das Volk) amelyek valamilyen módon reflektáltak arra a felvetésre, hogy mit is kezdjen…
