Csönge Tamás esszéje a 80-as és 90-es évek időutazós filmjei kapcsán vizsgálja, hogy a kései kapitalizmus tömegkultúrájában miképpen kolonizálta az abszolút jelen képzete a történelmi múltat és a jövőt. Az esszét két részletben közöljük.
Greta Gerwig Barbie (2023) című alkotása szórakoztatóan utal a populáris kultúra ikonikus produktumaira. A kritika azt vizsgálja, hogy a film többet nyújt-e a feminizmus élményénél.
Brecht rövid jegyzete egy különösen éles szemű cenzorral folytatott vitájukról számol be, amely az Üres has (Slatan Dudow, 1932) című filmjük kapcsán bontakozott ki.
„Hogyan viszonyuljon a filmhez a baloldal? Mi volt, mi ma, és mi lehet a film politikai relevanciája?” – Felkért szerzőink, Árva Márton és Benke Attila ezekre a kérdésekre keresik a választ a Filmszem rovat első cikksorozatában.
Reisz Gábor harmadik játékfilmje számtalan szempontból elismerést érdemel: a különböző perspektívák összehangolása bravúros, a filmnyelvi megoldások ötletesek, humora eredeti, karakterábrázolása árnyalt. A fő kérdés, hogy politikai filmként mennyire állja meg a helyét; hogyan láttatja a társadalmi viszonyokat, mit javasol, mire ad tulajdonképpen magyarázatot.
Alain Badiou 2014-es előadásában arra a kérdésre keresi a választ, hogy miként viszonyul a film a többi művészethez és a filozófiához.
Mark Fisher (1968–2017) brit kultúrakutató 2012-es esszéje Nick Land munkásságának relevanciájával és az akcelerácionizmus kérdésével foglalkozik.
"A Háromezer számozott darab Brecht színházi esztétikájához hű, bátor mozgalmi film. Képviselet helyett részvételben, empátia helyett reflexióban, egyének helyett társadalomban, identitás helyett viszonyokban, etika helyett politikában gondolkozik. Következetesen végigvitt kritika: az uralkodó reprezentációs rezsim ellen elkövetett látványos szabotázsakció."
András Csaba kritikája a Háromezer számozott darab (Császi Ádám, 2022) című filmről.
G. Horváth Mihály "A nagyváros visszafoglalása – Antiszimfónia" című, Moholy-Nagy László által inspirált munkáját az alkotó bevezetőjével közöljük.
„Hogyan viszonyuljon a filmhez a baloldal? Mi volt, mi ma, és mi lehet a film politikai relevanciája?” – Felkért szerzőink, Vas Máté, Vida Kamilla és Zsupos Norbert ezekre a kérdésekre keresik a választ a Filmszem rovat első cikksorozatában.
