A woke-ság velünk marad
Slavoj Žižek szövegében arra mutat rá, hogy a progresszív társadalmi mozgalmak a bűntudat és saját logikájukba zárkózás következtében ugyanabba a csapdába esnek, amellyel szemben eredendően fellépni kívánnak.
Slavoj Zizek
Forradalom és tradíció Debord-nál
Guy Debord 1963-as cikkében az alábbi meghatározását adja a szituacionista mozgalomnak: „A szituacionista mozgalom egyszerre tekinti magát művészeti avantgárdnak, a mindennapi élet szabad megalkotására irányuló kísérleti vizsgálódásnak, végül hozzájárulásnak egy…
Pánik helyett
Noha a járvány valóságos, azt mindenképp meg kell jegyeznünk, hogy a válság többnyire nem orvostani (bár az influenzánál súlyosabb a betegség). A válság sokkal inkább társadalmi: az egészségügyi ellátórendszer drasztikus túlterhelődése, az amúgy is rossz egészségügyi állapotban lévő társadalmi rétegek elszigetelődése és az átlagosnál kiszolgáltatottabbá válása, a termelés egyes szektorainak vagy a kereskedelmi forgalomnak a leállása, a gazdasági rendszer válsága, stb.
A Žižek-fordítás megkésett aktualitása
Aki Slavoj Žižek eddig magyar nyelven megjelent köteteinek ismeretében belefog A Kommunista kiáltvány megkésett aktualitásának olvasásába, annak fokozatosan ahhoz hasonló élményben lesz része, mint a túrázónak, aki egyszer csak felismeri…
Avatar – A bennszülöttek visszatérése
Slavoj Žižek, szlovén származású filozófus és kultúrakutató „Avatar: Return of the natives” című szövegét András Csaba fordításában olvashatjuk.
Simon Emőke: Isten mosolya
„Isten egy ready-made” (Boris Groys)
Alexander Kiossev: Jegyzetek az öngyarmatosító kultúrákról
"Számukra az idegen az egyetemes, de ennek ellenkezője is ugyanúgy igaz: az egyetemes mindig idegen marad."
Zűr a kritikában
avagy amikor célt téveszt a társadalmi ellenszegülés Slavoj Žižek frissen magyarra fordított könyve, a „Zűr a Paradicsomban: a történelem végétől a kapitalizmus végéig” számomra egy nehezen megkerülhető paradoxont jelent. Egyrészt…
Baloldal és krisztológia
A szakadék egyik oldalán a bukott történelem kérlelhetetlen és tagadhatatlan affirmálása: a fejlett kapitalizmus rendszere teljes, az elidegenedés korlátlan, a kizsákmányolás megfékezhetetlen, a kiteljesedett emberi élet lehetősége, az igazságosság, a jóság távoliak, elérhetetlenek. A másik oldalon a remény, hogy rejtve és szolgai formában a jóság munkálkodik, hogy a jóság történelmi valóságával egyidejűvé válhatunk a követésben, és hogy e jóság, e mindannyiunk számára elérhető és kötelező jóság lesz az, amely a forradalom pillanatában győzelemre jut.
A báb, melynek neve teológia
Manapság, amikor a történelmi-materialista elemzés visszahúzódóban van, még annak ellenére is, hogy eddig is csupán rejtek alatt gyakorolták, ritkán nevezték nevén, és miközben a dekonstrukció messianisztikus fordulata új erőre kap…
