Címke kortárs magyar líra
Fridl Viktória versei
nagymellű cicákat kérnek aztán nevetnek rajtuk és megalázzák őket mert elfogadták a pénzt műtétre — emlékszel a kegyre ahogyan a kék csempék ölelik az áttetsző tömeget s aztán várjad ki idővel kiszárad elszívja elfolyik a repedésekben a kutyák ugatnak hangos…
Kiazmusok fogságában (Kali Ágnes: Ópia)
„Apámuram, gyönyörűm, válaszoljál egyenesben, mondj igent vagy nemet. Veszteglyek. Adj tanácsot. Segéts. Mióta kérlek és mióta ígéred… hagyjuk. Tunni kévánom, Istennek tetsző-e az életem. Beszélj. Nélkülem te se vónál apa, ne feledd.” (Csokonai Lili: Tizenhét hattyúk) Az Ópia kétségtelenül…
Mohácsi Balázs versei
szeretteinek harsonázik egy darab kő emberfejszerűvé formázása nem művészet a művészet nem témaföldolgozás a rózsák tejét gordonkahangon gurgulázni hazafias cselekedet bár már unom hogy zikkuratokat építek a véletlenkonzervekből és nem csókolnak ki pfz-csókokkal hát ez is egyfajta pultmagány ketyegő kékek…
Tímár Benjamin versei
A Baktérítőtől Amíg nem jut eszembe más a szemek nedvességtartalmáról, elmesélem, hogy a Húsvét-szigeten álló szobroknak örökre az óceánt kell nézniük. Megkérdőjelezhetetlen, hogy a pislogás nélküli szemeket, és a hullámokat valamikor egymásnak teremtették. Sírni akkor kezdesz, amikor kijelentem, hogy a…
Költőként jobban tetszenék? (Peer Krisztián: 42)
Négykezes kritika Peer Krisztián 42 című kötetéről Ahogy Pierre Bourdieu állítja Hatalmi mező, értelmiségi mező és osztályhabitus[1] című művében, semmilyen művészeti korpuszt nem lehet önmagában vizsgálni, ehelyett el kell helyezni egy ideológiai mezőben, azon az irodalmi téren belül,…
101 oldalnyi végállomás (Schein Gábor: Üdvözlet a kontinens belsejéből)
Hogyan ölthet úgy testet egy város, hogy diónyi méretű daganat kel benne életre? Rögzíthető-e hajszálpontosan a rácson innen, kordonon túl, kint és bent közötti határvonal? Schein Gábor 2017-ben megjelent kötetének lírája fullasztó, vonatkozásában nem számíthatunk lehetséges mozgástérre: az Üdvözlet a…
Serestély Zalán versei
münchennel megszakad túl zöld shotgun-lövedékekkel álmodom megszórják egy irtás nyomait velük csak szeizmikus csend lomha por késve projektált lángnyelvek biometrikusabb légtérrel ami magától roppantja össze csakis az élősködőket és kompatibilisebb a hörgők bolyhaival organikusabb téli madárlesekkel amelyeken szárnyra kelünk végül…
Borda Réka versei
Borda Réka Hoax című, frissen megjelent kötete így kezdődik: „első lépésként lebontod a szeretteket”, és ugyanezzel a mozgással nemcsak részleteiben elemzi ki, de maga mögött is hagyja az emberi világot: talpadnál panelmezők; a földnek nincs füle hogy meghallgasson; kőolajjá kell…
