
Elmélet és mozgalom
Miként viszonyul egymáshoz elmélet és gyakorlat a baloldali hagyományban? Mennyiben tartható fenn e kettő éles megkülönböztetése?
Miként viszonyul egymáshoz elmélet és gyakorlat a baloldali hagyományban? Mennyiben tartható fenn e kettő éles megkülönböztetése?
„A válság és az összeomlás nem véletlen jelenségek és külső zavarok, hanem a dolgok igazi lényegéhez tartoznak, s ezek szolgáltatják az alapot, amelyen a fennálló társadalmi rendszer lényege megérthető.” Herbert Marcuse, Ész és forraadalom A világjárvány és a nyomában járó…
Az, hogy a huszonegyedik század a legradikálisabb vagy legreakciósabb idők egyike lesz-e – vagy egyszerűen a végletes középszerűség szürke korává válik –, jórészt azon múlik, hogy miféle társadalmi mozgalmat és programot hoznak létre a társadalmi radikálisok abból az elméleti, szervezeti…
A cikk eredetileg a Mércén jelent meg január 15-én. Száz évvel ezelőtt, 1919. január 15-én halt meg Rosa Luxemburg. A protofasiszta Freikorps koncolta fel Friedrich Ebert és Philipp Scheidemann szociáldemokrata államvezetése támogatásával, Berlinben. Halála – ahogy élete és gondolkodása is…
A bevándorlás, a migráció és a határvédelem a jelenkori politikai diskurzus központi elemei. Nem csupán a politikai közbeszéd bevett toposzai ezek, és nem is csupán a hatalomért folyó küzdelemben kiválóan felhasználható ügyek és jelszavak.
A környezetvédelem kritikai alapjairól A környezetvédelem emancipációs törekvés: a célja, hogy felszámoljon egy olyan uralmi struktúrát, melynek léte igazolhatatlan. De mint minden emancipációs törekvés, a környezetvédelem is ki van téve a veszélynek, hogy ez az uralmi struktúra felülkerekedik rajta, magába…
A Momentum nemrég egy alapvető jelentőségű problémára irányította rá a magyar közbeszéd figyelmét: hogyan kell viszonyulnia a tágan értett progresszív politikának – a demokratikus liberálisoktól a baloldaliakig – a nemzet fogalmához. Soproni Tamás alelnök publikációjában erre a következő választ adja:…
A szakadék egyik oldalán a bukott történelem kérlelhetetlen és tagadhatatlan affirmálása: a fejlett kapitalizmus rendszere teljes, az elidegenedés korlátlan, a kizsákmányolás megfékezhetetlen, a kiteljesedett emberi élet lehetősége, az igazságosság, a jóság távoliak, elérhetetlenek. A másik oldalon a remény, hogy rejtve és szolgai formában a jóság munkálkodik, hogy a jóság történelmi valóságával egyidejűvé válhatunk a követésben, és hogy e jóság, e mindannyiunk számára elérhető és kötelező jóság lesz az, amely a forradalom pillanatában győzelemre jut.