English version on the second page.
Romanian version on the third page.

All our events will be available in English or Romanian.

Május 9., csütörtök

Kolozsvári felsőoktatás – az átláthatóság és az elszámoltathatóság kihívásai

Planetárium, 19:00

A beszélgetés során igyekszünk feltárni a felsőoktatási intézmények, érdekképviseleti szervezetek átláthatósággal kapcsolatos kihívásait, közösen keresünk lehetséges megoldásokat arra, hogy hogyan lehetne javítani a diákok jogainak érvényesítését. Transzparens rendszerekre, elszámoltathatóságra van szükségünk. Vajon a meglévő közösségi formáink mennyire alkalmasak erre?

Ábrahám Andrea-Tekla, a BBTE filozófia illetve gazdasági informatika szak volt hallgatója, a SZEMinárium szakkollégium tagja

Kedves Kriszta, pedagógiát, színházat, majd antropológiát végzett, az UTP-n belül színházneveléssel foglalkozik, doktori képzésre készül

Kiss Anna, a Miközöd?! erdélyi közéleti podcastet működteti, ezzel párhuzamosan, heti rendszerességgel készíti a Tilos a Bé podcastet az uh.ro-ra

Nagy Gellért, jogász, doktorandusz, a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának megbízott oktatója

*

Május 10., péntek

A contisok (La Saga des Conti) című film vetítése

Sapientia EMTE, 13:00

2009-ben a Continental bezárta egy franciaországi gyárát, hogy egy romániai gyárba, Temesvárra csoportosítsa át termélését. A franciaországi dolgozók magasabb végkielégítésért folytatott küzdelméről dokumentumfilm is készült, amely most, több mint tíz évvel a clairoix-i gyárbezárás után Kolozsváron is megtekinthető lesz, román és magyar felirattal. A filmnek különös aktualitást ad, hogy a Continental nemrég bejelentette, 2025-ig 1750 romániai dolgozóját készül elbocsátani.

A vetítés után Lehoczki Noémi, a Mérce újságírója beszélget Roland Szpirkóval, a film egyik szereplőjével és szakszervezeti aktivistával.

*

Gyergyóditró 2020: Románia migrációs vitája.

Planetárium, 19:00 [angol nyelven]

2020 februárjában Gyergyóditróban a helyiek egy csoportja fellépett az ellen, hogy a helyi pékség két Sri-lankai vendégmunkást alkalmazott pékként. A feldühödött embereket ábrázoló képek virálissá váltak a román és a nemzetközi médiában. A sajtóértelmezések az incidens lényegét abban ragadták meg, hogy a helyiek nem akartak ’fekete kezek által készített fehér kenyeret enni’. A 20 perces felvezető előadás és az ezt követő moderált beszélgetés során két szempontból járjuk körbe a témát. Egyrészt arra próbálunk rámutatni, hogy melyek voltak az esemény kiváltó okai és milyen keretben értelmezhetjük azokat. Vajon tényleg csak magyar környezetben történhetett meg? Ebben a vonatkozásban az osztályra és az etnikai faktorra vonatkozó értelmezési kereteket ütköztetjük. Másrészt, az incidenst, mint médiaeseményt vizsgáljuk és a mellett érvelünk, hogy ez egyfajta alapító vita volt és lényegében a mai napig meghatározza azt, hogy Romániában milyen keretben beszélünk a bevándorlásról.

Kiss Tamás, szociológus, Nemzeti Kisebbségkutató Intézet

Luis Escobedo, University of Free State (Dél-Afrika) Romanian Society for Intercultural and Migration Studies (Societatea pentru Studii Interculturale și ale Migrației – SoSIM), a kutatást részben a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet ösztöndíjasaként végezte

Toró Tibor, politológus, a Sapientia EMTE oktatója

*

Május 11., szombat

A székelyföldi roma emancipáció esélyei

Tranzit ház, 16:30

Székelyföldről „tömbmagyar” régióként szokás beszélni, de ritkábban kerül szóba, hogy Székelyföld lakosságának nagyjából 10 %-a roma. Milyen tapasztalatokat szereznek a roma fiatalok a kettős kisebbségi létről? Mivel kell megküzdeniük, mik a terveik és az elvárásaik egyéni, intézményi és közösségi szinten? Melyek  a roma emancipáció felé tartó út legfontosabb lépései, és melyek lehetnek az együttműködés alapelvei? 

Barabás Blankával, Bodi Inesszel, Gergely Zoltánnal, Ioni Renátával és Isztojka Mátéval lapunk munkatársa, Borbély András beszélget.

*

Kivezetés az irodalomból. Az új szem folyóirat lapszámbemutatója

Planetárium, 19:00

A 2015-ben irodalmi lapként indult, majd a radikális baloldali gondolkodás fórumaként ismertté váló „a szem”-et 2023-ban egy Kolozsváron és Pécsen egyetemet végzett tagokból álló szerkesztőség bő egy éve újraindította, ennek ténye pedig szembenézésre (no pun intended) is kötelez.

A folyóirat három, a kolozsvári Bölcsészkarról indult szerkesztője arról beszélget, hogy a kortárs irodalomértés és -csinálás mely jelenségeire válaszul kezdett el kapitalizmuskritikával foglalkozni, illetve irodalmi riportsorozatuk bemutatásával arra is keresik a választ, hogy milyen eszközökhöz nyúlhat a művészet a jelenlegi helyzet megragadása és egy újfajta társadalmi képzelet termelése céljából.

János Tamás, a Társadalomelméleti Kollégium tagja, mesteris hallgató, az új szem szerkesztője, bérmunkás

Marin Dia, doktorandusz, az új szem szerkesztője, pedagógus, anya

Székely Örs, doktorandusz, az új szem szerkesztője, kántor

*

Május 12., vasárnap

A kolozsvári elégedetlenek menete

Széchenyi tér, 12:30

A SZEMinárium szakkollégium és a Căşi sociale ACUM/ Szociális lakhatást MOST! lakhatási igazságosságért küzdő csoport szervezésében. A menet célja, hogy egységes keretbe foglalva tegye láthatóvá Kolozsvár irányíthatatlanná váló társadalmi problémáit, és hogy résztvevői osztozzanak az önszerveződés és az egymásra találás örömében egy igazi „május 1-jei” piknik során.

*

Kolozsvár neoliberalizálódásáról és élhetetlenné válásáról

Vasutas park, 15:30

Az 1989-es rendszerváltást követően számos globális tech-cég áramlott be Romániába azzal a céllal, hogy az olcsó munkaerő és az infrastrukturális ellátottság által nagyobb profitra tegyen szert. Kolozsváron ez a folyamat a 2010-es évektől kezdődően elkezdte átalakítani a város arculatát, és a benne zajló társadalmi folyamatokra is erőteljes hatást gyakorolt. Többek között az NTT 2013-as „beköltözésével” egyértelművé vált, hogy a város jövője nagyban megegyezik a cég víziójával, amelyet „a globális lehetőségek összekötése a lokális ügyfélkörrel” szlogen fémjelez. A globális tőke elsöprő térnyerése kétélű átalakuláshoz vezetett: egyrészt a globális státusz megkövetelte a város rebrandingjét („smart city”, „kelet-európai Silicon Valley”, újabban „elit város” stb.), másrészt a városban létező különböző dimenziók szerinti egyenlőtlenségek növekedésében és más társadalmi problémák kiéleződésében kulcsszerepe volt.

A meneten résztvevő szervezetek képviselőiből összeálló panel célja, hogy az egyébként egy-egy partikuláris társadalmi problémával foglalkozó szervezetek, illetve szakemberek meglátásait összekapcsolja, és közös gondolkodásra sarkalljon mindenkit, akit érintenek és/vagy érdekelnek a lakhatással, megélhetéssel, oktatással, környezettel, marginalizációval, diszkriminációval stb. kapcsolatos kérdések.