Baloldali kritikai és politikai önszerveződés romániai magyar kontextusban
Március 23–25 között a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen online konferenciát tartanak „Transformări capitaliste în România: dezvoltare inegală și decalaje sociale” (Kapitalista átmenet Romániában: egyenlőtlen fejlődés és társadalmi különbségek) címmel. Az eseményt Tamás Gáspár Miklós emlékének ajánlják a szervezők. A konferencián egy magyar nyelvű panelben Borbély András, Ugron Nóra, Székely Örs és Szigeti Attila előadásait hallgathatjuk meg, Marin Dia moderálásával. A panel a „Baloldali kritikai és politikai önszerveződés romániai magyar kontextusban” címet viseli.
Időpont: 2023. március 24. (péntek), 14:00–16:00 (RO) / 13:00–15:00 (HU)
A belépéshez szükséges információkat a kötelező regisztráció után kapják meg a résztvevők.
Baloldali kritikai és politikai önszerveződés romániai magyar kontextusban
Moderátor: Marin Dia (Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Magyar Filozófia Tanszék)
A panelben arra teszünk kísérletet, hogy körvonalazzuk a romániai magyarok baloldali politikai önszerveződésének, illetve az önszerveződés akadályainak, nehézségeinek néhány fontos elvi és strukturális összetevőjét. Így beszélni fogunk az erdélyi magyarok politikai kétlakiságáról, társadalmi rétegződésük és osztályviszonyaik kérdéséről, aktivista tapasztalatokról queer-feminista és kétnyelvű nézőpontból, továbbá a legújabb kulturális baloldali törekvések kontextusáról, és ezeknek a régebbi baloldali hagyományokkal való diszkontinuus viszonyáról.
Két nyelv között és sehol sem otthon: A kétnyelvű együttélés nehézségei és lehetőségei és radikális baloldali feminista szerveződés Romániában
Ugron Nóra (Turkui Egyetem, Társadalmi Nemek Tanulmánya [Gender Studies] Tanszék)
Az előadás személyes beszámoló romániai radikális baloldali aktivista csoportokban és irodalmi körökben szerzett tapasztalatokról, a feminizmusra és a magyar és román nyelvű közösségek metszéspontjaira összpontosítva. Egyrészt kísérlet arra, hogy nyomon kövessem személyes útkeresésemet aktivista-íróként, másrészt pedig arra, hogy ezen keresztül helyzetképeket mutassak az ezekben a közegekben jelen lévő gyakorlatok nehézségeiről és lehetőségeiről queer-feminista és kétnyelvű szempontból, figyelembe véve a nacionalista és patriarchális kontextust. Az előadáson keresztül szeretnék az esszencializmusokon túlmutató vitát nyitni az antikapitalista, antinacionalista és antirasszista helyi együttélés és önszerveződés vízióiról a létező és lehetséges transzgresszív, hibrid és többnyelvű gyakorlatok felé.
Hagyománytörések és immunis nyilvánosságok: egy új erdélyi magyar baloldal
Székely Örs (szerkesztő, új szem folyóirat)
A baloldali gondolkodás és praxis fontos szerepet játszott az erdélyi magyar politikai szubjektivitás (újra)konfigurálódásaiban a két világháború közötti időszaktól egészen a romániai államszocializmus ‘70-es években bekövetkezett autoriter kapitalista fordulatáig. A mai erdélyi magyar (kulturális) baloldal viszonya ehhez a hagyományhoz ugyanakkor a legjobb esetben is diszkontinuus. Előadásomban a kortárs erdélyi baloldali közeg geneziséről szeretnék beszélni a szem folyóirat példáján keresztül. Milyen tényezők, inspirációk és hagyományok játszottak közre létrejöttében? Milyen belső és külső, strukturális és történeti okai vannak a már említett hagyománytöréseknek? Hol helyezkedik el ez a rendszerkritikus közeg a mai erdélyi magyar társadalmon belül, és miért immunis ennek nyilvánossága a baloldali gondolatokkal szemben?
Megjegyzések a romániai magyarok osztályviszonyainak kérdéséhez
Borbély András (esszéista, költő, munkanélküli)
Mind az erdélyi magyar politika különböző frakciói, mind általában az emberi jogi és kisebbségi jogi diskurzusok hajlamosak az erdélyi magyarságot homogén etnikai közösségként jellemezni. Az erdélyi magyarság azonban mind térben, mind társadalmi rétegződésében, mind kulturális öndefinícióiban igencsak tagolt, töredezett, olykor polarizált. A román többséghez, de ugyanúgy magyar roma kisebbséghez, sőt a székelyföldi és partiumi tömbmagyarságnak a nagyvárosi magyar értelmiséghez és középosztályhoz való viszonya sem érthető meg az osztályviszonyok történeti alakulásának figyelembe vétele nélkül. Előadásomban az erdélyi magyarság osztályszerkezetének kérdése kapcsán szeretnék javaslatokat megfogalmazni.
(Neo)liberalizmus és etnicizmus a romániai magyar társadalomban
Szigeti Attila (Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Magyar Filozófiai Intézet)
A romániai magyar társadalom sajátosan „kettős” egzisztenciát folytat: egyrészt a romániai hétköznapokban, másrészt, mentálisan egyfajta fiktív Nagy-Magyaroszágon él – ami, túl a két ország analóg helyzetén (félperifériás, alapetően az olcsó munkaerőre épülő neoliberális kapitalista gazdaságok) a romániai magyar társadalmi tudatban egy sajátos ideológiai hasadtságot eredményez. A magyarországi autoriter, szélsőjobboldali („illiberális”) kapitalizmus a középosztályt gazdaságilag (számukra kedvező közpolitikákkal), a szubaltern osztályokat pedig ideológiailag, egy etnicista/posztfasiszta (menekült-ellenes, etnikai és szexuális kisebbség-ellenes) diskurzussal integrálja. A romániai magyarság egy része (elsősorban a középosztály) ideológiailag nem csak a magyarországi újkonzervatív etnicizmushoz, hanem a román urbánus középosztály öngyarmatosító szociális rasszizmusához (ld. „balkanizmus”), jóléti állam- és korrupció-ellenes („antikommunista”) attitűdjéhez is csatlakozik, egy másik részére pedig erőteljesen hat – a magyar tömegmédia közvetítésével – a posztfasiszta, rasszista-szexista kirekesztő ideológia. A romániai magyar társadalom rendszerváltás utáni államellenes és (neo)liberális („antikommunista”) irányultságának azonban sajátos történeti okai is vannak: mindenekelőtt a cseausiszta nacionálkommunizmus kisebbség-ellenes politikája (amely a magyar társadalmi emlékezetből mintegy kitörölte a román „létező államszocializmus”-nak a magyar kisebbség vonatkozásában is emancipatorikus, modernizáló és integráló szakaszait), továbbá az ezzel a már a 70-es évektől szembehelyezkedő kisebbségi emberjogi, majd multikulturális liberális diskurzus és a rendszerváltás utáni neoliberális gazdaság- és társadalompolitika közötti megkérdőjelezetlen „kontinuitás”; illetve nem utolsó sorban a román állammal szembeni lojalitás máig tisztázatlan problémája. Előadásomban egyrészt ezeket a történeti okokat próbálom meg rekonstruálni, illetve ezekből kiindulva értelmezni a romániai magyar társadalmi nyilvánosság „antikommunizmus”-át (valamint a politikai gazdaságtani kapitalizmuskritika hiányát a romániai magyar társadalomtudományokban).
További információk találhatóak a konferencia különféle internetes felületein.
Honlap: http://www.transformari-capitaliste.ro/
Facebook-esemény: https://fb.me/e/4srrefsCs
