Száva Csanád versei

(taxidermia)

miközben éjszaka felébreszt
– ilyenkor szinte zavaró a város szuszogása –
őszinte vagy a félrebeszélésben
nincs választásod: alvásparalízis
megérinted a kemény kék kopoltyút
elrágod a kagylógyöngy ízét
amit látsz: egy tölcsérszerű alagút
amit hallasz: dobhártya pergése
így markolod meg a sarkat
kiragadod a végtelen mátrixból
számításaid szerint érzed a kitömött állat
bűzét még ha be is varrtad hogy
már te se emlékezz a körmödet
keccegtetve hogy bújtak elő a szúrós darabok

(déjà vu)

szólítgattuk? vagy csak déjà vu a
gesztusok átjönnek az éjszakán a vízen
a delfineknek van egy dialektusa
amelyiket csak bizonyos egyedek értenek
lefordíthatatlan pedig jel-
nyelveket is ismerünk spirálos
naplók hieroglifáiban láthatjuk viszont amikor
teszem azt megpillantják maguk az üvegen a gyűlölet
tüzében égnek artikulál-
atlan üzenetek karne-
válja válik le a csontokról mint
roston
a halak nyíló szálkái nyíló szájai
mindig hidegen üvegesedő pikkelyei