
Móra Menta: Fragmentáció
A másik országban, ahol gondolatban élek, nem mozdulnak ki az emberek, csak álmukban találkoznak azokkal, akiket szeretnek, és ők diktálják az álom szereplőinek viselkedését.
A másik országban, ahol gondolatban élek, nem mozdulnak ki az emberek, csak álmukban találkoznak azokkal, akiket szeretnek, és ők diktálják az álom szereplőinek viselkedését.
Középiskolában csak azért jártam le az udvarra a focimeccseket nézni, mert a szomszéd ház már düledezett, én meg látni akartam, amikor leomlik. Féltem, hogy ha nem vagyok lent eleget, lemaradok róla. Mikor a tanárok kérdeztek tőlem valamit, és én nem…
A romantika vége Azt mondta, terhes, beengedtem. Csak annyit kérdeztem, szót másat nem kapott, az ágyra dőlt, annyit mondott, az én bajom. Akkor a csípőmnél ropogni kezdtek az érintkezések. Persze csak az izom dolgozza fel a terheket, a csont nem…
Kovácsné, született Hausenbach Rozália (1942-ben, egy tehetős szász leány és egy román katonaszökevény rövid szerelméből), emlékei szerint mindig utálta a férjét. Kovács Albert – Albi, ahogy a kocsmai cimborák szólították, amikor megörültek neki – nemigen törődött Kovácsné érzéseivel. A morgást,…
Az igazgató Esős volt a június, de szombatra kisütött a nap, aki tehette, kirándulni ment a családdal, vagy legalább kisétált a kéthetente megszervezett kézműves vásárba. A vásárosok belakták a frissen lekövezett sétálóutcát és a városka központi terét. Egyik sarkon a…