
Holczer Dávid versei
Kérj és adatik mit tékozolnod,
kölcsön ingekben osztogatom szét magam
és elpirulok, ha kiégetett ujjvégen kapnak.
Kérj és adatik mit tékozolnod,
kölcsön ingekben osztogatom szét magam
és elpirulok, ha kiégetett ujjvégen kapnak.
hogy hol vannak a költői képek, azt kérdi.
mielőtt elment, megmutatta a hűtőt. / mi mindent vett nekünk, nagyvonalúságból. / nyilván tudja, ki vagyok neked, / látni, ahogy végigfuttatja rajtunk a szemét. / minden tetszik neki, ami egzotikus, / ezalól a szerelmünk sem kivétel.
Holczer Dávid Omlásveszély és Kéretlen című versei a városi élet különféle aspektusait mutatják: tűnődések egy építési terület vagy vonatút tapasztalásai felett.
inkognitó motivációs cédulákkal volt tele a ház ahol a rothadás példázataival álomba ringattalak a vendéglátó alkarján egy fenyves ráncolódott amikor ráfonta egy lány nyakára kétszer tűnt fel mögötted a dóm és egyszer intettél csendre, hogy végighallgathasd mit üvölt franciául a…
ha állatbarát lennél, hámot tennél rám olyan hosszú, kiengedős pórázon tartasz, Uram, ami most felettébb divatos a kutyatartók körében. mikor úgy gondolod, egy nyargalásnyi szabadságot engedsz. ilyenkor megszagolom mások farát, eszeveszetten jelölhetem függőleges oszlopaid, amíg a nyakamnál fogva, egy határozott…
(taxidermia) miközben éjszaka felébreszt – ilyenkor szinte zavaró a város szuszogása – őszinte vagy a félrebeszélésben nincs választásod: alvásparalízis megérinted a kemény kék kopoltyút elrágod a kagylógyöngy ízét amit látsz: egy tölcsérszerű alagút amit hallasz: dobhártya pergése így markolod meg…
viasz nem ebédelni szeretek, hanem veletek lenni. kiveszem a kezetekből a munkát, nem mászom be a ruhaujjon és ülök meg könyökhajlatokban. örökletes bennünk a jószándék. nem vagyok kullancs, mindenkit szeretek. egy életen át rettegek attól, hogy elfogy az, akin segíteni…