identitás

Lelket beszélni a fazékba

Ilonka néni alakja azért is sugároz erőt és cselekvőképességet, mert a saját történetét maga mondhatja el, nem ragasztanak rá külső címkéket, előítéleteket; nincsenek korrekciók, nyelvi értelemben vett preskriptív gesztusok.

Ahol az anyanyelv mostoha és a hallgatás teher

Végel László Temetetlen múltunk című önéletrajzi regénye három generáció történetét átfogó munka, amely az elbeszélő családján keresztül mutatja meg a szerbiai magyarok Trianon utáni tapasztalatait. Betekintést nyerhetünk a második világháború…

Mértékegységeink

Biztonság és veszély határán találjuk Mécs Anna első kötetének szereplőit. A novellákban változatos helyzetek és életkörülmények vázolódnak, de a nézőpont (lányok, nők egyes szám első személyű beszéde) és a fókusz…

A megértés kísérlete

Janne Teller Hvis der var krig i Norden (Ha háború lenne Skandináviában) című szövege 2001-ben íródott, a magyar viszonyokhoz adaptált fordítása Ha háború lenne nálunk címen 2012-ben jelent meg. A…

Közösségkeresésben

Klasszikusokról is feledjük, hogy a maguk korában élesen, bulvárosan aktuálisak voltak. Amit a késői befogadó távoli tisztelettel olvas és szövegmagyarázó jegyzetekkel szelídít meg – politikai meccsekről, diplomáciai cselgáncsfogásokról, a társadalmi…

Élet és írás

Márton–Simon Anna: A Zárványok regényírós regény. Főhőse (?), vagy legalábbis narrátora, Irén maga is ír, a szöveg egyik fejezete (Virágpor a gépezetben) pedig olvasható akár ennek az elkészült regénynek a részeként…

Haza és szerszámosláda

Végel László regénye tulajdonképpen mindössze néhány személy sorsának furcsa, eleinte kibogozhatatlan összefonódása, olyan életeké, amelyek a különböző politikai ideológiák és a háborúk miatt keresztezték egymást.