Újévi jegyzet a szubjektív hatalomról és a laposságról
Mi lenne, ha a szubjektív társadalmi állapotot úgy fognánk fel, amelyben a kapcsolataink belső formájának kell meghatároznia a társadalmi viszonyokat?
Az elmélet forradalma
Élni az ajánlattal
Mi elméletírók nem azért írunk, hogy vezessünk, nem azért, hogy megmondjunk: ajánlatot teszünk, javaslunk, kihívunk, hogy olvasóink éljenek a szövegünkkel.
Marx anarchikus gesztusáról – Az eredet destrukciója // Reiner Schürmann: Reading Marx című könyvéről
„Az egységes eredet széttöredezik, majd cselekvő monádok sokaságává robban. Marx gesztusa tehát nem episztemológiai, hanem léttörténeti jelentőséggel bír; azon túl, hogy a modernitás destrukcióját, »széttörését« ismerhetjük fel benne, egy jóval radikálisabb gesztusnak is tanúi lehetünk általa: az eredettel való leszámolás gesztusának. Ez az a gesztus, melynek fényében az anarchia elnyerheti valódi értelmét.”
Ilyés Zalán recenziója Reiner Schürmann: Reading Marx – On Transcendental Materialism című kötetéről.
A forradalom keresése – Vannak-e még járható utak?
"Alapvető állításom tehát, hogy napjainkban a forradalom indirekt és pozitív formáit kell megtalálnunk, amely baloldali útként értelmezhető a posztmodern kapitalizmus turbulens viszonyai közepette."
Pedagógia és politika: a múzeumalapítás avantgárd stratégiái
Otto Neurath és munkatársai a gazdaság és a kultúra szembeállítása helyett egy olyan közös nyelv kialakítását szorgalmazták, amellyel a gazdasági okok magyarázatából kiinduló tartalmat összeillesztették a politika által kihasznált művészi formanyelv megújítására törő ábrázolástechnikával.
Értékek és érdekek – töprengés összekapcsolásuk tudományáról és képességéről, elméletről és politikáról
Az elmélet forradalma: Földes György esszéje összegyűjti, hogy a különböző baloldali eszmei irányok milyen háttérrel tartanak most ott, ahol, és milyen lehetőségeket kínálnak a jövő politikájának átformálására, végül pedig megfogalmaz pár javaslatot is, hogy mely irányban kell/lehet továbblépnünk.
Elmélet és mozgalom
Miként viszonyul egymáshoz elmélet és gyakorlat a baloldali hagyományban? Mennyiben tartható fenn e kettő éles megkülönböztetése?
