valami bennetek rekedt

nem hitted, hogy a seben
és az elhazudott ceruzatörésen kívül
bármi is fájhatna
a tenyér helye arcodon
ha kiderülne te törted el
pedig most kaptad iskolakezdésre
a csomagból ennek tetszett leginkább
csontfehér hegye és mélybarna fája

mégsem tudtál felhőt rajzolni
se papírra se égre
egyre gyűltek
a láthatatlan vonalak
egymásra épülő kézmozdulataidtól
hullámosak lettek a lapok mígnem
az égszövetet átszakította a kopó hegy

azzal a haraggal törött szét ujjaid között
amivel anyád verte földhöz az első poharat
az első úgy itt hagylak után

míg te megtanultad kirajzolni magadból
a napot földet vizet levegőt
ő a konyhakövek és parkettalécek réseiből éveken
keresztül próbálta eltakarítani az üvegszilánkokat
de valami bennetek rekedt
egy felhő
egy itt hagylak