Giorgio Agamben: Amikor ég a ház
Giorgio Agamben: Amikor ég a ház[1] „Semminek nincs értelme, amit csinálok, ha ég a ház.” Még ha a ház lángokban is áll, ugyanúgy kell folytatni, mindent gondosan és pontosan…
nyelv
Borbély András: Daráló
„guillotine-nal lenyisszantjuk óegyetlenszentisvánkirályunk bikanyakát hu-u-úss”
Ahol az anyanyelv mostoha és a hallgatás teher
Végel László Temetetlen múltunk című önéletrajzi regénye három generáció történetét átfogó munka, amely az elbeszélő családján keresztül mutatja meg a szerbiai magyarok Trianon utáni tapasztalatait. Betekintést nyerhetünk a második világháború…
Az első társadalmi intézmény?
1. Amennyiben a nyelv nemcsak eszköze vagy külsődleges öltözete a gondolkodásnak, nem is a valóság leképezése, hanem a „gondolat alakító szerve” (68.), s minden tapasztalatot előzetesen sematizáló világképző és instituáló…
Gondos Mária Magdolna: Dagonya
A buzi szó a tévéből ered, az anya mondja, amikor két lány a tévében azt énekli, hogy nászt, ne dagonyát. Ami az apa szájából ered, az nem szó, hanem köpet.…
egy strucctenyésztő nyara
Albert Camus-nek és Németh Gábornak a francia orvostanhallgató az aznapi híreket böngészte mellettem, míg a sofőr hangosan hallgatta a zenét néha átkiabált valami választ a mellette ülő lánynak honnan…
Tett és nyelv kapcsolatáról (Kiss Tibor Noé: Aludnod kellene)
Kiss Tibor Noé Aludnod kellene című regényét olvasva egyfajta „jártam már itt”-érzésem támadt, ami nem arra vonatkozik, hogy egy valós tapasztalatot ébresztett volna fel bennem. Inkább a magyar szociografikus irodalmi…
Traumatikus élmények szignálja: Borbély Szilárd A Testhez című kötetének traumanyelvéről
Borbély Szilárd A Testhez című kötetének ódáiban és legendáiban különböző történetek, női sorsok tárulnak elénk. A Testhez versei tanúskodnak, sokak traumája szólal meg bennük. Miként Krupp József kritikájában rámutat, az…
Közeli felvételek a Pokolhegyről
Ezért fontos, hogy lépéseket tegyünk a személy irányába, és ne ezek a sémák alapján ítéljünk felette, hogy ismerjük fel benne azt, ami nem tipikus. Szále László is erre tett kísérletet: közel kerülni a Pokolhegyhez, megismerni az ottani lakosokat és problémáikat.
Csodára várva
Petru Cimpoeşu regényében személyes történetek elmondására vállalkozik. A bákói nyolcemeletes panelház lakói a decemberi forradalom után nyolc évvel még mindig nem tudnak továbblépni. Megrekedtek valahol a nyelvben tükröződő hazugságok és a hirtelen jött állítólagos szabadság között.